Testvértelepülésünk: Csécs
2008. augusztus 17-én Csécsen ünnepélyes keretek között testvér települési megállapodást köttetett a két község között. Markaz és Csécs falvai között szoros kapcsolat alakult ki az évek során. Gyermekeink nyáron csere táborokban vehetnek részt, a nyugdíjas klubok tagjai is rendszeresen találkoznak. Rendezvényeinken állandó vendégek között köszöntjük testvértelepülésünk vezetőit és lakóit egyaránt. Közös pályázati lehetőségeinket is kihasználjuk, hogy kapcsolatunkat tovább erősítsük és példával álljunk a jövő nemzedéke előtt is.
Csécs történelme, látnivalói:
Annak ellenére, hogy az első ismert írásos említés a faluról csak 1317-ből származik, ahol „CECH” néven szerepel, a község múltja jóval távolabbra nyúlik vissza. A falu határában talált kőeszközök arra engednek következtetni, hogy már az őskőkorszakban is lakott itt ember.
A település eredeti tulajdonosai nem ismertek, csak azt tudható, hogy 1365-től Péteré, az Aba-nemzetségből származó Szikszay Imre fiáé volt. 1402-ben a községet a Perényi család kapja meg. A feljegyzések alapján a falu lakosságát 1427-ben 350 főre lehet becsülni. A török időkben csaknem teljesen elnéptelenedett településre magyar zsellérek mellett a 17. században szlovák, lengyel és ruszin telepesek is érkeztek. 1826-ban már 1029 lakosa van, melynek zöme mezőgazdasággal foglalkozott. A nehéz életkörülményeknek köszönhetően az I. világháború előtt és után a lakosság jelentős része kivándorolt munka után Amerikába és Kanadába.
Csécs már a 18. században saját pecséttel rendelkezett, melynek legrégebbi lenyomata egy 1778-ban kelt iraton található. A falunak 1856-ban már állandó postahivatala volt. Csécs egészen az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig annak részét képezte. Csehszlovákia 1918-as létrejöttétől ide tartozott egészen 1938-ig, amikor Magyarországhoz lett csatolva. 1945-től ismét Csehszlovákiához tartozott egészen 1993-ig, a Szlovák Köztársaság megalakulásáig, amióta Szlovákia részét képezi. Jelenleg közel 1900 fő lakja.
A község műemlékei közül kiemelendő legrégibb épülete, a még ma is álló, a 13. századból, az Árpádok korából származó kora gótikus kőtemplom, melynek egy részén még a román építészeti stílus jelei is fellelhetőek. Az eredetileg római katolikus templom az 1703-as Rákóczi-szabadságharc idejétől a református egyház alá tartozik. Valószínűleg abban az időben fedték be vakolattal a templomban található 13. századi falfestményeket. Az értékes freskókat 1893-ban tárták fel újra. A legutóbbi, 1994-ben befejezett restaurálási munkálatok után a nemzeti műemlékké nyilvánított freskók újra teljes szépségükben tekinthetők meg a templomban.
A falu jellegzetes épülete az 1800-ban klasszicista stílusban épült római katolikus templom, mely 1949-ben eddig tisztázatlan körülmények között csaknem teljesen leégett és a jelenlegi formáját a tűzvészt követő újjáépítése és kibővítése után kapta. A legutóbbi felújítási munkálatoknál – 1994-1995 között – a templom tornyát is kicserélték.
Közvetlenül a katolikus templom mellett található a 18. század második felében klasszicista stílusban épült Szirmay-kastély, melyen jelenleg újjáépítési munkák folynak. A kastéllyal szemben található az I. és II. világháború áldozatai tiszteletére állított korona emlékmű.
Markaz Községi Önkormányzat
3262 Markaz, Mikes Kelemen utca 5-7.
15729071-2-10
Hétfő: 8:00 – 16:00
Kedd: 8:00 – 16:00
Szerda:8:00 – 17:00
Csütörtök: –
Péntek: 8:00 – 12:00
Ebédszünet: 12:00 – 12:30