Bemutatkozás
A Falu, amiről a festők álmodnak, ahol az Alföld és a Mátra összeér.
Markaz a Mátraalja egyik legszebb fekvésű faluja, Eger és Gyöngyös között található félúton. A Markaz név eredetének legvalószínűbb magyarázata, hogy Aba Sámuel Márk nevű unokatestvére volt a névadó.
A falu nevével először az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben találkozunk, első birtokosai a Kompoltyak voltak. A török hódoltság után az egész környék elnéptelenedett, az újranépesítés 1742-ben zajlott, a 40 betelepülő család döntő többsége szlovák volt. A hajdani ősök leszármazottjai ragadvány és családnevükben őrzik a beköltözők emlékét. (Hacsavecz, Hatalyák, Hadobás, Zaja, Tresó ) A falu mikroklímája kiválóan alkalmas szőlőművelésre, melyre már az 1400-as évekből találunk adatokat, s mely a mai napig is több markazi család megélhetését egészíti ki. Kiváló borok készülnek a helyi pincészetekben, melyek több hazai és nemzetközi borversenyen is igen szép eredményeket érnek el.
Természeti és épített értékek egész tárháza fedezhető fel a településen, és annak közigazgatási területén. Markazon található Magyarország településen belüli legnagyobb szintkülönbsége, illetve az ország legnagyobb Szent Korona Emlékműve.
Épített értékei közül a Markazi vár a legrégebbi, melyet a falu első tulajdonosai, a Kompoltyak építettek a Hegyes tető nyugati nyergében, ahol napjainkra már romként figyeli faluja életét. Kor szerint az 1890-es években épült Markazi Tájház követi, mely két lakásból álló főépületében kékre festett búboskemence őrzi a szlovák ősök emlékét.
Markaz első temploma a Puszta templom napjainkban már nem látható, a tó víztükre alatt pihen, melynek falait a ritka alacsony vízálláskor még megpillanthatjuk. A település szívében áll a Szeplőtelen Fogantatás temploma mely Markaz dísze és egyben szimbóluma is. A falu szélén álló kápolnát Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, és körülötte az I. világháború frontkatonáinak emlékére „Hősök ligetét” hozzanak létre. A falu központjától nem messze található a Meleg-víz, melyet egy igen bő vízű, télen-nyáron 16Co-osforrás táplál, s melynél az asszonyok régen mostak. Mára szépen kiépítették, de a mosó kövek láthatóak maradtak. A falu határában, a Szent István Szabadidő parkban látható a már említett Szent Korona Emlékmű, mely Győrfy Lajos szobrászművész munkája. A Koronát szkíta, hun, avar,és honfoglalás kori emlékek andezitbe vésett domborművei veszik körül. A templommal szemben a közelmúltban Trianon Park került kialakításra, mely pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas és élmények szerzését célozza meg.. Ezt hivatott szolgálni a Felnőtt Fitness Park, a Markazi Kincsek Háza, a Kézműves Ház épülete, és a szépen kialakított park emlékművei is.
A legnagyobb vonzerőt a Markazi tó látványa jelenti, mely a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonában van. A 154 ha-os víztükör egész évben alkalmas horgászatra, nyáron vízi sportolásra, és minden évszakban lenyűgöző panorámát nyújt a faluba érkező vendégeknek akár a gát felől, akár a falu feletti kereszttől tekintünk reá.
Markazt művészek, és népi iparművészek is otthonuknak választották, emelve falunk kulturális és társadalmi értékét, s akikre méltán büszkék lehetünk.
Számos civil szervezet működik a faluban, akik rendszeres programjaikkal, összejöveteleikkel éltetik a falu közösségét, és fogadják a településre látogatókat.
Markaz a közelmúltban töretlen lendületet vett a fejlődés útján, épül, folyamatosan megújul, így célja, hogy az itt élőknek stabil alapot biztosítson, a fiataloknak biztos jövőképet mutasson.
Történelem
1945
A falu krónikája 1875-től 1945-ig
A falu nevével először az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben találkozunk. A Markaz név eredete nem tisztázott. A többféle magyarázat közül az látszik a legvalószínűbbnek, hogy Aba Sámuel Márk nevű unokatestvére volt a névadó, aki az Aba nemzetség Pata ágából származott. Ezt látszik alátámasztani, hogy a régi markazi ún. pusztatemplomot is Szent Márk tiszteletére szentelték. (1983-ban a régészek feltárták a templom maradványait. A feltárás eredményét az egri Dobó István Vármúzeum különnyomatban jelentette meg, mely megtalálható a Községi Könyvtárban.) Egy másik elképzelés szerint a honfoglalás előtti népvándorlás során olyan törzsek érkeztek erre a területre, akiknek a nevében a Markaz szó centrumot, központot jelentett. A falu első birtokosai a Kompoltiak voltak. ők építették szálláshelyül a 460 m magas Vár-bércen álló, ma már csak romjaiban létező várat. A család kihalása után 1522-ben az Országh család lett a falu földesura. 1567 és 1571 között Országh Borbála és enyingi Török Ferenc birtokolta, majd leányuk, Török Zsuzsanna és férje, Nyáry Pál tulajdonába került. Nyáry Pál 1606-ban bekövetkezett halála után a falu egyik része Nyáry Borbála és férje, Haller György, majd Sámuel nevű fiuk birtokává vált, a másik rész pedig Nyáry Miklósé s gyermekeié, a négy líneáé lett. A négy líneát a XVII. század végén a Petrovay, a Huszár, a Szúnyogh és a Bossányi családok képviselték.
1770
A török hódoltság után a falu elnéptelenedett,
és közel két évszázadig lakatlan volt. Az újranépesítést 1742-ben báró Bossányi Gáspár földesúr hajtatta végre Gömör és Kishont megyei birtokairól, Klenóc, Hacsova és Pély nevű falvakból. A 40 betelepülő család döntő többsége szlovák, kisebb része magyar volt. A hajdani ősök leszármazottjai több mint 100 - ma is használt - ragadványnevükben őrzik a beköltözők emlékét. A lakosság száma a következő évszázadokban: 1770-ben: 560 fő 1803-ban: 730 fő 1851-ben: 900 fő 1900-ban: 1439 fő 1949-ben: 2003 fő 1960-ban: 1971 fő 1970-ben: 1811 fő 1980-ban: 1838 fő 1990-ben: 1820 fő 2000-ben: 1873 fő 2002-ben: 1870 fő A falu mikroklímája kiválóan alkalmas szőlőművelésre, melyre már az 1400-as évekből találunk adatokat. Az 1742-ben érkezők az elvadult szőlőket újratelepítették, s a szőlőterület nagysága a filoxéra-vészig (1885) szépen gyarapodott. Az elpusztult szőlőültetvéynek helyére az 1890-es évektől megindult a kormány által kedvezményes hitelekkel támogatott új szőlőfajták telepítése. A XIX. és a XX. század fordulója után a falu határában korszerű művelésű nagy uradalmi birtokok alakultak ki. A Téven, a Grüssner és az Erlach-féle birtokokon zömmel markazi szőlőművelő munkások dolgoztak.
1995
A két világháború között a lakosság
A két világháború között a lakosság 90%-a a mezőgazdaságból élt. A szövetkezeti gazdálkodás 1949-ben kezdődött, s 1953-ig működött a Mátra Termelőszövetkezet, majd 1960-ban megalakult a Mátravölgye MgTSZ. Napjainkban néhány családi vállalkozás foglalkozik kizárólag szőlő- és bortermeléssel; a lakosság többségénak kiegészítő jövedelemforrást jelent a mezőgazdaság. A település történetét a markazi születésű Hacsavecz Béla dolgozta fel. A több mint 20 éves kutatómunka eredménye a rendkívül sok adatot és kordokumentumot tartalmazó színvonalas kétkötetes helytörténeti mű kiegészülve a Neveinkben élünk - Markaz község földrajzi, vezeték- és ragadványnevei címet viselő, 2005-ben, a szerző születésének 80., halálának 10. évfordulója alkalmából kiadott munkával megtalálható és megvásárolható a helyi könyvtárban. Forrás: Hacsavecz Béla: A Mátra ölén. Markaz. A falu krónikája 1875-ig. (Markaz Község Önkormányzata, 1992) Hacsavecz Béla: A mátrai hegyek alatt. Markaz. A falu krónikája 1875-től 1945-ig. (Markaz Község Önkormányzata, 1995)
Markaz Községi Önkormányzat
3262 Markaz, Mikes Kelemen utca 5-7.
15729071-2-10
Hétfő: 8:00 – 16:00
Kedd: 8:00 – 16:00
Szerda:8:00 – 17:00
Csütörtök: –
Péntek: 8:00 – 12:00
Ebédszünet: 12:00 – 12:30